A gyerekorvosok szerint sem elég a három nap szülői igazolás

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Velünk együtt már a Házi Gyerekorvosok Egyesülete is üti a vasat, hogy elérjék, ne csak három nap iskolai hiányzást igazolhasson a szülő a gyerekének. A labda jelenleg az Oktatási Államtitkárságon pattog, az iskolák ugyanis maguktól nem igazán akarnak nagyobb szabadságot adni a házirendjükben.

Évek óta próbálják elérni a házi gyermekorvosok, hogy a szülők ne csak három, hanem több nap hiányzást is igazolhassanak a gyereküknek az iskolákban. Jelenleg ugyanis a rendszer a gyerekorvosokra aggatja a Minden Igazolások Urai címet, ami kétes dicsőség, és nem is igazán kérnek belőle. Ha ugyanis egy gyerek, mondjuk, egy banális nátha, vagy hányós-hasmenős vírus miatt hiányzik az iskolából pár napot, akkor is feltétlenül látnia kell az orvosnak, de csak az igazolás miatt. Gyógyulni többnyire meggyógyul magától is, szerencsére.

Ez a rendszer több ok miatt is teljesen értelmetlen. Egyrészt a legtöbb ilyen pár napos betegséggel nincs mit tenni, magától elmúlik, kamillateát pedig a szülő saját kútfőből is képes főzni, nem kell hozzá orvos.

Másrészt az egyébként is túlterhelt, kényszerűségből rengeteg helyettesítést vállaló, vagy idős gyermekorvosok szeretnének a beteg gyerekekkel foglalkozni, ahelyett, hogy igazolásokat írogatnának.

Harmadrészt pedig, amíg végigvárja a sort, amellett, hogy rosszul érzi magát szegény gyerek, és inkább otthon feküdne, az alap nyavalyája mellé összeszedhet még egy-két komolyabb betegséget is a váróban, amire végképp semmi szükség nincs. 

Emellett nem is kell hozzá túl nagy fantázia, hogy el tudjunk képzelni számtalan olyan helyeztet, amikor a gyereknek fontosabb dolga van az iskolán kívül. Temetés, utazás, hónapok után hazatér a külföldről az egyik szülő - vagy egyszerűen csak teleszaladt a hócipője az iskolával, és pihenne egy napot. Előfordul az ilyesmi.

Pár hónappal ezelőtt kikértük az Emberi Erőforrások Minisztériumának az állásfoglalását a témában. Ebből kiderült, hogy az iskolák valójában egy tollvonással meg tudnák változtatni az egész rendszert. A szülők által igazolható napok számát ugyanis az iskolák határozzák meg saját hatáskörükben, és a saját házirendjük tartalmazza, vagyis a három naptól nyugodtan eltérhetnének, ha akarnának.

Ezt mi megírtuk, rengetegen el is olvasták, és meg is osztották, sőt, még a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is megörült a minisztérium Díványnak írt válaszának. A gyermekorvosokra nehezedő teher azonban csak nem akar csökkenni. Úgy tűnik, az iskolák nem kaptak az alkalmon, hogy könnyítsenek a szülők, a gyerekek és a háziorvosok helyzetén. Holott igény, az lenne rá.

"A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) hazai és nemzetközi felmérést készített az óvodai/iskolai igazolások aktuális gyakorlatáról. A felmérések eredményeinek folyamatos közzétételével szeretnénk rámutatni arra, hogy a válaszadók többsége szerint a hazai gyakorlat idejétmúlt, a gyermekgyógyász szakma és a szülők szerint is változtatásra szorul.

Örömmel üdvözöljük az EMMI legutóbbi állásfoglalását, mely felhívja a figyelmet arra, hogy jogszabályi akadálya nincs az óvodai/iskolai hiányzások szülői igazolásának – illetve akár helyi szintű - újraszabályozásának. A HGYE ugyanakkor úgy gondolja - tiszteletben tartva az egyes intézmények autonómiáját - hogy egy ilyen fontos kérdés újraszabályozása nem lehet helyi alkufolyamatok, megállapodások függvénye." – áll a Házi Gyermekorvosok Egyesületének Facebook-oldalán.

Átírják végre azt az egy számot?

A HGYE felmérése egyébként arról szólt, hogy „Az oktatási államtitkárság szerint bevált gyakorlat, hogy a szülő három nap hiányzást igazolhat a gyermekének. Egyetért-e ön ezzel?” A kérdésre tavaly október elején 1200 szülő válaszolt, és 82 százalékuk szerint a három nap kevés, 17 százalékuk szerint pedig jól van ez így.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete ezért megint csak a minisztériumi illetékeshez fordult, Ónodi-Szűcs Zoltán helyettes államtitkár pedig jelezte a HGYE felé, hogy az orvosi igazolás kiadásának szabályozása, ennek okán a házi gyermekorvosok gyakorlati munkájának nehézségei körül kialakult helyzet miatt, egyeztetést kezdeményezett a rendeletet gondozó Oktatásért Felelős Államtitkársággal.

Vagyis, még az is lehet, hogy ha az iskolák maguktól nem lépnek, akkor majd jogszabályilag hatnak oda, hogy átírják végre azt az egy számot a házirendben valami szülő-, gyerek-, és orvosbarátabbra. Mondjuk, 10-re, azzal már mi is kibékülnénk.

Az egyik ismerősöm egyébként a gyereke iskolájában a kezébe vette az ügyet, de bármilyen elszánt is volt, nem ért el semmit. Legalább is az iskola vezetésénél nem talált támogatásra. Azt mondták neki, hogy azért nem járulnak hozzá, hogy a szülő háromnál több napot igazolhasson, mert akkor abból indulnának ki, hogy ez a tíz nap a gyereké, amivel a család szabadon gazdálkodhat, és ez nagyon fellazítanák az iskolai fegyelmet. Vagyis, lógásra használnák a tíz nap nagy részét.

Hát, szerintünk meg itt lenne már az ideje felnőttként kezelni a szülőket, akik felelősséggel meg tudják ítélni, hogy mi az, ami fontosabb, mint az iskola, ezért leigazolja a napot gyereknek, és mi az, ami nem az.

Amint lesz valami fejlemény, megírjuk.  

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.